Baglyok: Réti fülesbagoly

Természetvédelmi státusz

Nem fenyegetett

Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft

Rendszertani besorolás

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)

Család: Bagolyfélék (Strigidae)

Alcsalád: Asioninae

Nem: Asio

Faj: A. flammeus

Tudományos név

Asio flammeus
(Pontoppidan, 1763)

A réti fülesbagoly (Asio flammeus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Észak- és Dél-Amerikában, a Karib-tengeri szigeteken, a Galápagos-szigeteken és Ázsiában költ, Dél-Európában, Kis- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában telel.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres, kisszámú fészkelő, rendszerint előfordul a turjánosokban, és sásos mocsárréteken (például Hanság, Hortobágy). Elsősorban a keleti országrész sásos zsombékosaiban, és mocsárrétjein találkozhatunk vele. Állandó, de telente nagyobb távolságokat kóborol, esetenként inváziószerűen nagyobb mennyiségben jelennek meg csapatai. Ritkábban településeken is találkozhatunk erdei fülesbaglyok között nappalozó példányokkal.

Alfajai

eurázsiai réti fülesbagoly (Asio flammeus flammeus) – Eurázsia, Északnyugat-Afrika, Észak-Amerika

dél-amerikai réti fülesbagoly (Asio flammeus bogotensis) – Kolumbia, Venezuela, Guyana, Ecuador, Peru északi része

déli réti fülesbagoly (Asio flammeus suinda) – Dél-Peru, Chile, Bolívia, Tűzföld, Brazília

Falkland-szigeteki réti fülesbagoly (Asio flammeus sanfordi) – Falkland-szigetek

hawaii-szigeteki réti fülesbagoly (Asio flammeus sandwichensis) – Hawaii szigetek

Ponape szigeti réti fülesbagoly (Asio flammeus ponapensis) – Ponape sziget (Mikronézia)

hispaniolai réti fülesbagoly (Asio flammeus domingensis) – Hispaniola (Dominikai Köztársaság, Haiti) és Kuba

Puerto Rico-i réti fülesbagoly (Asio flammeus portoricensis) – Puerto Rico

Asio flammeus pallidicaudus

Megjelenése

A réti fülesbagoly hossza 36–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–110 centiméter, míg testtömege 280–500 gramm közötti. Tollazata barna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része. Nagy szemei élénk sárga színűek és rövid tollfülei vannak. (Ezen a képen tökéletesen látszanak a pici tollfülei.)

Életmódja

Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Nappal is aktív. Tápláléka mindenféle rágcsálóból áll, hazai viszonyok között legjellemzőbb tápláléka a mezei pocok, de emellett számos más rágcsáló-fajt is fogyaszt. Valamint igen kis számban madarakat és rovarokat is fogyaszt. A hím nászrepülésével kápráztatja el szíve választottját. Ilyenkor jellegzetesen, pilleszerűen csapkodnak a szárnyukkal, erőteljes húzásokkal, majd néhány kör megtétele után hirtelen a föld felé zuhannak és akkor a hasuk alatt összecsapják a szárnyhegyüket.

Szaporodása

Az ivarérettség egyéves kortól kezdődik, a költési időszak márciustól júniusig tart. Rendszerint évente egyszer költ. Költőhelyül a nedves, vagy rövid ideig vízzel borított területeket választja. Egyetlen fészeképítő bagolyfajunk. A talajra rakja fűszálakból álló fészkét. A fészekaljában 4-10 fehér tojás található, ezeken 26 napig kotlik a tojó. Csak a tojó kotlik, viszont mindkét szülő eteti a fiókákat. Amíg a tojó a fűszálak között elrejtett fészken ül, addig a hím a közelben álló fák ágain őrködik, és ha kell, akkor bravúros zuhanórepüléssel támad a nem kívánt látogatókra. A nálunk fészkelők költési sikerét a kaszálások veszélyeztethetik, ezért fontos a fészek környezetének védelme.

A fiatal madarak 5 hetes korukban repülnek ki.