Több száz réti fülesbagoly lepte el a Körös-Maros Nemzeti Parkot
Az igen ritka, fokozottan védett madárfaj hazánkban legutóbb 12 évvel ezelőtt volt jelen ekkora számban. A legjobb években is összesen 230 párat regisztráltak az egész országban.
A Körös-Maros Nemzeti Park területe közel 52 000 hektár. A mostani időszak madártani különlegessége, a réti fülesbagoly, amely rendkívül ritka, hogy Magyarországon költ. A száraz, enyhe időjárás miatt elszaporodott mezei pockok miatt választották most hazánkat. Tirják László a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, közel 500 párra becsülik azt az állományt, ami a réti fülesbaglyokat illeti. Kiemelte, ez egy különleges északi madárfaj, amely nappal repül, ezért látványában is különleges, így ezeknek a madaraknak a megóvása, megőrzése kiemelt feladat.
A baglyok élete a rejtőzködésről szól, így hosszasan és türelmesen kell várni a Kígyósi-pusztában, míg a távolban felbukkan egy példány. A réti fülesbagoly az egyetlen fészeképítő baglyunk. A másik különlegessége ennek a fajnak, amikor a hím nászrepülésével kápráztatja el szíve választottját. Marik Pál természetvédelmi őr elárulta, ilyenkor jellegzetesen, pilleszerűen csapkodnak a szárnyukkal, erőteljes húzásokkal, majd néhány kör megtétele után hirtelen a föld felé zuhannak és akkor a hasuk alatt összecsapják a szárnyhegyüket.
Amíg a tojó a fűszálak között elrejtett fészken ül, addig a hím a közelben álló fák ágain őrködik, és ha kell, akkor bravúros zuhanórepüléssel támad a nem kívánt látogatókra. A kistestű ragadozó madarakat szinte minden nagyobb pusztafolton meg lehet figyelni, de a biztos siker érdekében, érdemes szakember segítségét kérni.
2014.04.
Réti fülesbaglyok ezrei érkeztek a Körös-Maros Nemzeti Park nagyobb pusztafoltjaira. A jelenleg fészket rakó, nappal is repülő kistestű madarak páratlan természeti élményt nyújtanak.
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta: a fokozottan védett madárfaj általában Észak-Európában rak fészket és neveli fel utódait, ezért rendkívüli jelenségnek számít a baglyok "inváziószerű" megjelenése fészekrakás idején az alföldi pusztákon. Hozzátette: a ragadozó madarak vélhetően azért vonultak délebbre, mert az enyhe tél miatt elszaporodtak a kisemlős állatok - pockok és güzüegerek -, amelyek a réti fülesbaglyok fő táplálékforrásai.
"A kistestű ragadozó madarakat szinte minden nagyobb pusztafolton meg lehet figyelni, amint fészekrakás közben csaponganak a háborítatlan gyepfelületekre rakott költőhelyeik felett. A galambnál kissé nagyobb testű barna fülesek lenyűgöző látványt nyújtanak csendes, lassú repülésükkel" - tette hozzá az igazgató.
Réti fülesbaglyok ezrei
Réti fülesbaglyok ezrei érkeztek a Körös-Maros Nemzeti Park nagyobb pusztafoltjaira. A jelenleg fészket rakó, nappal is repülő kistestű madarak páratlan természeti élményt nyújtanak.
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta: a fokozottan védett madárfaj általában Észak-Európában rak fészket és neveli fel utódait, ezért rendkívüli jelenségnek számít a baglyok "inváziószerű" megjelenése fészekrakás idején az alföldi pusztákon. Hozzátette: a ragadozó madarak vélhetően azért vonultak délebbre, mert az enyhe tél miatt elszaporodtak a kisemlős állatok - pockok és güzüegerek -, amelyek a réti fülesbaglyok fő táplálékforrásai.
"A kistestű ragadozó madarakat szinte minden nagyobb pusztafolton meg lehet figyelni, amint fészekrakás közben csaponganak a háborítatlan gyepfelületekre rakott költőhelyeik felett. A galambnál kissé nagyobb testű barna fülesek lenyűgöző látványt nyújtanak csendes, lassú repülésükkel" - tette hozzá az igazgató.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése