Uráli bagoly

Természetvédelmi státusz

Nem fenyegetett

Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft

Rendszertani besorolás

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)

Család: Bagolyfélék (Strigidae)

Alcsalád: Striginae

Nem: Strix

Faj: S. uralensis

Tudományos név

Strix uralensis
(Pallas, 1771)

Az uráli bagoly (Strix uralensis) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése
Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. Közép-Európa hegységeiben Strix uralensis macroura alfaj a fő elterjedéstől izoláltan él.

Kárpát-medencei előfordulása

Elterjedt faj a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben. Magyarországon főként a Zempléni-hegység bükköseiben fészkel rendszeresen, de olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ.

Alfajai
-Strix uralensis buturlini
-Strix uralensis carpathica
-Strix uralensis coreensis
-Strix uralensis daurica
-Strix uralensis fuscescens
-Strix uralensis hondoensis
-Strix uralensis japonica
-Strix uralensis liturata
-Strix uralensis macroura
-Strix uralensis momiyamae
-Strix uralensis nikolskii
-Strix uralensis tatibanai
-Strix uralensis yenisseensis

Megjelenése

Nagy termetű bagolyfaj, mely egyre erősödő állományú faj hazánkban. Megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb, az uhunál kisebb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Tollfülei nincsenek. Írisze sötét színű. Feje kerek, arca szürkésbarna, csőre sárga vagy narancsszínű, szemei feketék. Farka hosszú ék alakban végződik, keresztcsíkozott. Szárnyai lekerekítettek. Röpte erőteljes, kissé emlékeztet az egerészölyv röptére. Éjjeli aktivitású. Nem figyelhető meg rajtuk az ivari dimorfizmus*. Hossza: 50–59 cm, szárnyfesztávolsága: hím 115 cm, tojó 125 cm. Testtömeg: hím 540–730 g, tojó 720–1200 g.

Életmódja, Szaporodása
Nagyobb faodvakban vagy ragadozómadarak elhagyott fészkein költ, és nagyméretű mesterséges fészekodvakban is megtelepíthető. Rendszerint 2-4 tojást rak, a fiókák 27–34 nap kotlás után kelnek ki. Kb. 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek.
Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, és erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert.
Főként kisemlősökkel, rágcsálókkal táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

 

A fiókák még röpképtelenek, amikor elhagyják a fészket. A fészket és a fiókákat messzire kerüljük el, mert a szülők agresszíven támadnak, ha közelítünk. Erőteljes karmaikkal könnyen megvakíthatnak egy embert.


*dimorfizmus: Ivari kétalakúság, azaz ugyanazon faj megjelenése női, illetve férfi formában, melyek a testfelépítésüket tekintve jelentősen eltérnek.

Gondoltam az alfajokról hozok képet de, ha lesz valaki olyan elvetemült rajtam kívül és beírja, mindegyiknek a nevét az mondja már meg nekem, hogy mi a különbség köztük. Mert, hogy kinézetre nem sok az is biztos vagy csak én nem találtam róluk normális képet. Ámbár találtam egyedet, ami nem fehér, hanem barna. Bár nem tudom, hogy ők külön alfajba tartoznak-e vagy csak pigment betegségük van.

 
Forrás:
wikipedia
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-strura
http://idegen-szavak.hu/dimorfizmus

https://baglyokrol.blogspot.hu/