Üregi bagoly


Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svgStatus iucn EW icon blank.svgStatus iucn CR icon blank.svgStatus iucn EN icon blank.svgStatus iucn VU icon blank.svgStatus iucn NT icon blank.svgStatus iucn LC icon.svg
 
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Athene
Faj: A. cunicularia

Tudományos név
Athene cunicularia
(Molina, 1782)

Szinonimák
Speotyto cunicularia

Az üregi bagoly (Athene cunicularia) (más néven Speotyto cunicularia) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszerek a Speotyto nembe sorolják Speotyto cunicularia néven.

Előfordulása
Az üregi bagoly Észak- és Dél-Amerika nyílt, száraz területein él. Az északi területeken élők télen délebbre vonulnak. E baglyok a földön élnek.
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Alfajai
  • déli üregi bagoly (Athene cunicularia cunicularia) (Molina, 1782) – Bolívia déli részétől és Dél-Brazíliától délre egészen a Tűzföldig.
  • brazi üregi bagoly (Athene cunicularia grallaria (Temminck, 1822) – Brazília középső és keleti része.
  • északi üregi bagoly (Athene cunicularia hypugaea) (Bonaparte, 1825) – Dél-Kanadától délre egészen Közép-Amerikáig.
  • floridai üregi bagoly (Athene cunicularia floridana) (Ridgway, 1874)- Florida és a Bahama-szigetek
  • Guadeloupe-i üregi bagoly (Athene cunicularia guadeloupensis) (Ridgway, 1874) – kihalt (1890) – Guadeloupe és Marie-Galante sziget.
  • antiguai üregi bagoly (Athene cunicularia amaura) (Lawrence, 1878) – kihalt (1905) – Antigua, Saint Kitts és Nevis sziget.
  • hispaniolai üregi bagoly (Athene cunicularia troglodytes) (Wetmore & Swales, 1886) – Hispaniola, Gonâve sziget és Beata-sziget.
  • kubai üregi bagoly (Athene cunicularia guantanamensis) (Garrido, 2001) – Kuba és a Juventud-sziget.
  • Revillagigedo-i üregi bagoly (Athene cunicularia rostrata) (C. H. Townsend, 1890) – Isla Clarión, a Revillagigedo szigetek közül.
  • délnyugat-perui üregi bagoly (Athene cunicularia nanodes) (Berlepsch & Stolzmann, 1892) – Peru délnyugati része.
  • margarita-szigeti üregi bagoly (Athene cunicularia brachyptera) (Richmond, 1896) – Margarita-sziget, Venezuela partjai mentén.
  • nyugat-kolumbiai üregi bagoly (Athene cunicularia tolimae) (Stone, 1899) – Nyugat-Kolumbia.
  • dél-andoki üregi bagoly (Athene cunicularia juninensis) (Berlepsch & Stolzmann, 1902) – Andok Peru középső részétől délre Északnyugat-Argentínáig.
  • punai üregi bagoly (Athene cunicularia punensis) (Chapman, 1914) -Ecuador és Peru (Lehet, hogy az A. c. juninensis) alfaj szinonímneve csak)
  • arubai üregi bagoly (Athene cunicularia arubensis) (Cory, 1915) – Aruba.
  • nyugat-perui üregi bagoly (Athene cunicularia intermedia) (Cory, 1915) – Nyugat-Peru. (Lehet, hogy a A. c. nanodes szinonímneve csak)
  • guyanai üregi bagoly (Athene cunicularia minor) (Cory, 1918) – Dél-Guyana és Roraima állam Brazíliában.
  • kelet-kolumbiai üregi bagoly (Athene cunicularia carrikeri) (Stone, 1922) – Kelet-Kolumbia. (Lehet, hogy a A. c. tolimae alfaj szinonímneve csak)
  • nyugat-ecuadori üregi bagoly (Athene cunicularia pichinchae) (Boetticher, 1929) – Nyugat-Ecuador.
  • bolíviai üregi bagoly (Athene cunicularia boliviana) (L. Kelso, 1939) – Bolívia.
  • venezuelai üregi bagoly (Athene cunicularia apurensis) (Gilliard, 1940) – Venezuela északnyugati része. (Lehet, hogy a A. c. brachyptera alfaj szinonímneve csak)
  • corrientesi üregi bagoly (Athene cunicularia partridgei) (Olrog, 1976) – Corrientes tartomány, Argentína. (Lehet, hogy a A. c. cuniculariaalfaj szinonímneve csak)
  • Megjelenése
    Testhossza 19-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter és testtömege 140-240 gramm. A bagoly háta barna, arca fehéres, és a homlokán fehér csíkok és pettyek vannak. Hasa krémszínű, nyaka sötétbarna. A hím és a tojó tollazatának színe megegyezik, ám e szín területenként változik. A félsivatagokban élő madarak tollazata világos homokszínű. A kerek fejen hegyes, rövid, erős csőr ül, amivel mindenekelőtt zsákmányát öli meg a madár. Nagy, sárga, egyenesen előre néző szeme nagyon jó látást biztosít a vadászathoz. Lába nagyon hosszú, rövidujjú, és rövid, szőrszerű tollak borítják. Könnyed futást és ásást tesz lehetővé. A fiókák tollazata szürke és bolyhos.
    Életmódja
    Elsősorban nappal aktív, de többnyire hajnalban és alkonyatkor vadászik. Folyamatosan párjával él együtt. Tápláléka rovarok, kis emlősök, hüllők és skorpiók. A fiókák még mielőtt megtanulnak repülni, elhagyják a fészket, de eleinte az üreg közelében maradnak.

    Szaporodása
    A madarak ivarérettségüket egyévesen érik el. A költési időszak tavaszkor van. A fészket egy prérikutya elhagyott kamrájában alakítják ki, vagy ásnak egyet maguknak. Kis kolóniákban fészkel, körülbelül 12 pár költ egy revírterületen. Egy fészekaljban 6-9 kerek, fehéren csillogó tojás van, a számuk a táplálékkínálattól függ. Mindkét szülő 28-29 napig kotlik.
    Fiatal üregi bagoly 

    Forrás:
    wikipedia
    http://baglyokrol.blogspot.hu/
     

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése