Fosszilis élőlény
Fosszilisnak (régiesen: ásatag) nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek. Ez azt jelenti, hogy minden olyan taxon fosszilisnak számít, amely a pleisztocén vége előtt, vagyis mintegy tízezer évnél régebben halt ki. Egy taxon akkor számít fosszilisnak, ha minden bele tartozó alacsonyabb szintű taxon fosszilis. A fosszilis ellentéte a recens.
A fosszilis szó emiatt nem azonos a fosszíliával, amely az élőlények megkövesedett maradványát jelenti. Ugyanakkor sok fosszilis fajt csak fosszíliák alapján ismerünk.
A fosszilis fajok mellett beszélhetünk úgynevezett szubfosszilis fajokról is, amelyek utolsó képviselői a pleisztocén és a holocén határán még éltek, és ezért nehéz egyértelműen eldönteni, hogy fosszilisnak, vagy recensnek lehet-e inkább nevezni őket.
Régen kihalt élőlény
Régen kihaltnak nevezzük azokat a taxonokat, amelyek a földtörténeti jelenkorban, azaz a holocénban haltak ki, de még körülbelül a 16. század előtt, ezért a természetvédő szervezetek nem osztályozzák őket természetvédelmi helyzetük szerint. Tehát olyan recens élőlények, amelyek túl régen haltak ki ahhoz, hogy a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája (más szervezetek mellett) a „Kihalt faj” kategóriába sorolja őket.
Háziasítás
A háziasítás vagy domesztikáció során egy vadon élő növény- vagy állatfaj egyes állományait mesterségesen szabályozott termesztésbe vagy tenyésztésbe vonják, és eközben mesterséges szelekcióval új fajtákat hoznak létre. Az ember sokféle célból háziasított és nemesített állatokat és növényeket, mint például élelem termelésére, értékes termékek (gyapjú, pamut, selyem) előállítására, igavonásra, vagy csak házi kedvencként, dísznövényként.
A házban vagy ház körül lévő növényeket dísznövénynek, míg az élelemtermelés céljából háziasított nagyszámú növényfajtát haszonnövénynek nevezik. A háziállatok is több csoportra oszthatók. Kedvtelésből tartott állatokat tenyészthetnek vadászati célra vagy díszállatnak. A gazdasági előnyökért tenyésztett és nemesített állatokat haszonállatnak nevezik.
A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját. A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha annak tagjai kládot alkotnak, tehát monofiletikusak. A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.
A legfontosabb taxonok
Az alábbi táblázat a rendszertanban használt alapvető taxonokat mutatja be:
| Latinul | Magyarul |
| regnum | ország |
| phylum / divisio | törzs |
| classis | osztály |
| ordo | rend |
| familia | család |
| genus | nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál) |
| species | faj |
| subspecies | alfaj |
| varietas | változat |
| forma | alak |
A taxonok tudományos elnevezésének szabályai
Felsőbb taxonok neve
A taxonok tudományos elnevezésének végződése általában a következő szabályt követi:
| Taxon | Növények | Moszatok | Gombák | Állatok | Baktériumok |
|---|---|---|---|---|---|
| Törzs | -phyta | -mycota | |||
| Altörzs | -phytina | -mycotina | |||
| Osztály | -opsida | -phyceae | -mycetes | -ia | |
| Alosztály | -idae | -phycidae | -mycetidae | -idae | |
| Főrend | -anae | ||||
| Rend | -ales | -ales | |||
| Alrend | -ineae | -ineae | |||
| Alrendág | -aria | ||||
| Főcsalád/Öregcsalád | -acea | -oidea | |||
| Család | -aceae | -idae | -aceae | ||
| Alcsalád | -oideae | -inae | -oideae | ||
| Alcsaládág | -odd | ||||
| Nemzetségcsoport/Nemzetség | -eae | -ini | -eae | ||
| Alnemzetségcsoport/Alnemzetség | -inae | -ina | -inae | ||
| Alnemzetségág | -ad | ||||
A taxonok listája
Az alábbi táblázat a rendszertanokban használt taxonok nagy részét tartalmazza – a legalapvetőbbektől a legritkábban használtakig – a magasabb szintűtől az alacsonyabb felé haladva.
| Latinul | Magyarul |
| dominium | domén |
| superregnum | főország – általában színonim a doménnal |
| regnum | ország |
| subregnum | alország |
| infraregnum | alországág |
| superphylum / superdivisio | főtörzs |
| phylum / divisio | törzs |
| subphylum / subdivisio | altörzs |
| infraphylum / infradivisio | altörzság |
| superclassis | főosztály |
| classis | osztály |
| subclassis | alosztály |
| infraclassis | alosztályág |
| parvclassis | részalosztály – nagyon ritkán használt |
| superordo | főrend (növényeknél és gombáknál), öregrend (állatoknál) |
| ordo | rend |
| subordo | alrend |
| infraordo | alrendág |
| parvordo | részalrend – nagyon ritkán használt |
| superfamilia | főcsalád (növényeknél és gombáknál), öregcsalád (állatoknál) |
| familia | család |
| subfamilia | alcsalád |
| infrafamilia | alcsaládág – nagyon ritkán használt |
| supertribus | öregnemzetség (állatoknál) – nagyon ritkán használt |
| tribus | nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), nemzetség (állatoknál) |
| subtribus | alnemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), alnemzetség (állatoknál) |
| supergenus | főnemzetség (növényeknél és gombáknál), öregnem (állatoknál) – nagyon ritkán használt |
| genus | nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál) |
| subgenus | alnemzetség (növényeknél és gombáknál), alnem (állatoknál) |
| sectio | fajcsoport (csak növényeknél) – ritkán használt |
| subsectio | alfajcsoport (csak növényeknél) – ritkán használt |
| series | fajsor (csak növényeknél) – ritkán használt |
| subseries | alfajsor (csak növényeknél) – ritkán használt |
| species complex (vagy superspecies) | fajkomplexum |
| species | faj |
| subspecies | alfaj |
| varietas | változat (csak növényeknél) |
| subvarietas | alváltozat (csak növényeknél) |
| forma | alak (csak növényeknél) |
| subforma | alalak (csak növényeknél) |
Vannak olyan taxonok, amelyeket a mai rendszertanok csak ritkán vagy egyáltalán nem használnak, rendszertanonként különböző értelemben.
| Latinul | Magyarázat |
| gradus | Jelentése „ág”, angolul – így a szakirodalomban szinte kizárólag – „branch” vagy „grade” formában használatos – valójában nem taxonként: egyszerűen fejlődési ágakat, gyakran kládokat jelölnek ezzel. Különböző szinteken megjelenik az eukarióták felsőbb rendszerezésében, az állatok rendszerezésében az altörzs és a törzs szintje között, valamint a halak rendszerezésében a főosztály és az osztály között. |
| subgradus | |
| divisio | Magyarul: osztag. Az állatok régebbi rendszertanaiban fordul elő elvétve, nagyon különböző szinteken, de leggyakrabban az osztály és a rend között. (A növényrendszertanban a törzsnek felel meg.) |
| subdivisio | |
| superlegio | Ma már egyáltalán nem használt kategória. Az állatrendszertanokban fordult elő, általában az osztály és a rend között. |
| legio | |
| sublegio | |
| infralegio | |
| supercohors | Ma már egyáltalán nem használt kategória. A növények esetében a törzs és az osztály között helyezkedett el. Az állatrendszertanban, ahol magyarul elvétve „raj” fordításban jelenik meg, általában az osztály és a rend között szerepelt. |
| cohors | |
| subcohors | |
| infracohors | |
| sectio | Magyarul: tagozat. Az állatrendszertanokban általában a család és a rend között helyezkedett el. (A növényeknél, bár ritkán, de még ma is használatos a faj és a nemzetség szintje között „fajcsoport” fordításban.) |
| subsectio | |
| series | Magyarul: sorozat. Az állatrendszertanokban, de leginkább a halak rendszertanaiban fordult elő különböző szinteken. (A növényeknél, bár ritkán, de még ma is használatos a faj és a nemzetség szintje között „fajsor” fordításban.) |
| subseries |
Itt a taxon-nál volt négy idegen szó. Nem szeretnék nagyon belemászni ennél, jobban mert gondolom, nem nagyon érdekel titeket. Szerintem itt a vége fele egy jó páran fel is adjátok az olvasást és nem tértek vissza. Sajnos ez ilyen száraz tudományos téma. A háziasítás-ba sem másztam nagyon bele, de ha érdekel, valakit interneten találtok róla információt.
Azt a négy szót egy kis szómagyarázatként le írom, azért, hogy mint jelent, hogy értsétek.
A pleisztocé és holocén a földtörténet egy kora.
Elnézést, hogy ez ennyire száraz lett. Remélem azért érdekes dolgokat tudatok meg.
Forrás:
wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése