Természetvédelmi státusz
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Bubo
Faj: B. bubo
Tudományos név
Bubo bubo
(Duméril, 1806)
(Duméril, 1806)
Szinonimák
Nagy fülesbagoly
Uhu
Uhu
Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Európában és Ázsiában él. Kerüli az emberi településeket, a nehezen megközelíthető, sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket kedveli, amelyeket elszórt fák borítanak.
Alfajai
Megjelenése
A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-190 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím, tömege 1750-4200 gramm között van, míg a hím tömege 1500-2800 gramm közötti. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók, szemének írisze sárga. Lábai tollasak, az ujja végén félelmetes karmokkal, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát.
Fontos megjegyezni, hogy egy uhu karmolása életveszélyes az emberre nézve. A madár karmai alatt a zsákmány elfogyasztása során kisebb húscafatok és szőr maradhat, amely hamar bomlásnak indul. Az uhukarmolás fertőző baktériumokat jutatthat a véráramba, melyek vérmérgezést okozhatnak. A karmolást követően azonnal orvoshoz kell fordulni!
Mint sok más ragadozó esetében, a baglyok szeme is fejük elülső részén helyezkedik el, remek látást biztosítva számukra vadászataik során, különösen olyan esetekben, amikor kevés a fény.
Érzékszervei
Szemük azért ekkora - kidomborodik a koponyából, és a szemüregükben el sem fér, ezért a koponyában rögzült -, mivel az éjszaka kevés fényét (hold és a csillagok) gyűjti össze. Ezek a szemek viszont erősen rögzültek a szemgödörbe, és emiatt szemüket alig tudják mozgatni.
Ennek ellentételezéseként a bagoly viszont akár 270 fokos szögben el tudja fordítani a fejét. Ez az ember maximum 180 fokos fej-elfordításához képest (egyik válltól a másikig) óriási látótér többletet jelent. Teljes sötétség esetén viszont ők is inkább a hallásukra támaszkodva vadásznak, ezért fülnyílásuk jóval nagyobb, mint az emberé, ráadásul a baglyoknak nincs is fülkagylójuk, csak arctollaik alkotnak hanggyűjtő tükröt.
Az éjszaka vadászó baglyok nesztelenül repülnek, mely elősegíti a zsákmány észrevétlen megközelítését. Mi a titkuk? Repülés közben a madarak tollai felett áramló levegő örvényeket kelt, ami jól hallható suhogást eredményez. A baglyok másodlagos evezőtollai rojtos szélűek, így megtörik a hanghullámokat, melyeket a szárny felett áramló levegő kelt, amikor a madár lefelé csap a szárnyával. A testfelületén található pehelytollak pedig a maradék hangot is elnyelik.
Érzékszervei
Szemük azért ekkora - kidomborodik a koponyából, és a szemüregükben el sem fér, ezért a koponyában rögzült -, mivel az éjszaka kevés fényét (hold és a csillagok) gyűjti össze. Ezek a szemek viszont erősen rögzültek a szemgödörbe, és emiatt szemüket alig tudják mozgatni.
Ennek ellentételezéseként a bagoly viszont akár 270 fokos szögben el tudja fordítani a fejét. Ez az ember maximum 180 fokos fej-elfordításához képest (egyik válltól a másikig) óriási látótér többletet jelent. Teljes sötétség esetén viszont ők is inkább a hallásukra támaszkodva vadásznak, ezért fülnyílásuk jóval nagyobb, mint az emberé, ráadásul a baglyoknak nincs is fülkagylójuk, csak arctollaik alkotnak hanggyűjtő tükröt.
Az éjszaka vadászó baglyok nesztelenül repülnek, mely elősegíti a zsákmány észrevétlen megközelítését. Mi a titkuk? Repülés közben a madarak tollai felett áramló levegő örvényeket kelt, ami jól hallható suhogást eredményez. A baglyok másodlagos evezőtollai rojtos szélűek, így megtörik a hanghullámokat, melyeket a szárny felett áramló levegő kelt, amikor a madár lefelé csap a szárnyával. A testfelületén található pehelytollak pedig a maradék hangot is elnyelik.
 |
| Az uhu füle a fedőtoll alatt (jól látszik a koponyában a hatalmas szem) |
Életmódja
Éjjeli ragadozó, nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. Az uhu tipikus csúcsragadozó, a táplálkozási piramisnak ténylegesen a legmagasabb pontján helyezkedik el. Minden nála apróbb állatot elfog. Nem ritka, hogy más kisebb ragadozókat, így macskabaglyot, erdei fülesbaglyot, egerészölyvet is zsákmányol. Fő táplálékát a 200 gramm testtömeg körüli állatok teszik ki, amelyek elsősorban a hörcsög, a vándorpatkány és a sün. Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Éjjeli állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában.
A gyomruk nem képes megemészteni a szőröket, tollakat, csontokat és kitinvázakat, ezeket visszaöklendezik a bagolyköpetnek nevezett gumó formájában.
Ezek a nagyjából ujjnyi hosszúságú köpetek élőhelyük körül nagy mennyiségben fellelhetők. A kutatók számára sok hasznos információt árulnak el a területen vadászó bagoly zsákmányállatairól.
A gyomruk nem képes megemészteni a szőröket, tollakat, csontokat és kitinvázakat, ezeket visszaöklendezik a bagolyköpetnek nevezett gumó formájában.
Ezek a nagyjából ujjnyi hosszúságú köpetek élőhelyük körül nagy mennyiségben fellelhetők. A kutatók számára sok hasznos információt árulnak el a területen vadászó bagoly zsákmányállatairól.
Szaporodása
Magányosan élnek, csak a költési időszakban állnak össze az állandó, egymás mellett élethosszig kitartó párok. Az egyedek hevesen védelmezik territóriumukat. A költési időszaka február és augusztus közé esik. Fészket nem épít. Gyakran más fajok fészkét foglalja el, vagy saját maga rakja egy-egy védett földes sziklapárkányra vagy nagyobb üreg aljába kapart mélyedésbe rakja, a barlang bejáratához, a tajgán a talajra rakja le tojásait és ott neveli fel fiókáit. A fészket a pár több éven keresztül is használhatja. Igen korán, már március közepén kezd költeni. A költésben a tojó egyedül vesz részt, a fiókák felnevelésében azonban a hím is szerepet vállal. A fészkét hevesen védelmezi a betolakodókkal szemben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 34 napig kotlik, a fiókák fészeklakók, és nagyjából 7 hetesen válnak röpképessé. A fiatalok 2-3 évesen költenek először. A megfigyelések szerint 31 éves korukban még szaporodóképesek. A természetben többnyire 20 évnél nem élnek tovább, fogságban azonban 60 évig is elélhetnek.
Védettsége
Az éjszaka vadászó uhu igen gyakran ül fel egy magas pontra, és onnan figyeli a környéket. Mezőgazdasági területen és bányák környékén leggyakrabban a középfeszültségű távvezetékek tartóoszlopaira száll fel. Ezeken gyakran éri áramütés. Sok madár elpusztul így, elsősorban a fiatal, tapasztalatlan példányok.
Rendkívül érzékenyek élőhelyük, környezetük változásaira. Ha kevesebb a táplálék, egyből csökken a párzási kedvük, így a költési időszak is késik.
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft, hazai állománya 40 párra tehető. Elsősorban középhegységeink sziklafalain, elhagyatott kőbányáiban fészkel. Legerősebb állománya a Zempléni-hegység térségében található, ezen kívül a Börzsönyben, a Mátra peremén, a Bükkben, Aggteleken, a Cserhát keleti részén, a Pilisben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, Békés megyében és Szatmár-Beregben költ egy-egy pár.
Kizárólag éjszakai aktivitású bagolyfaj, a nappalt sziklaüregekben és sziklapárkányokon tölti. Zsákmányállatai rágcsálók, nyúlfiak és sünök. Állománya a sikeres természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően növekvőben van.
Állatkertekben gyakori fajnak számít, Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben és a Pécsi Állatkertben mutatnak be uhut (általában nem a hazai, hanem a koreai alfaját).
Vadászat uhuval
Megfigyelték, hogy más ragadozó madarak hihetetlen szenvedéllyel támadnak az uhura, ha felfedezik. Ezért uhut használntak vadászatra. A baglyot csaliként alkalmazták. E célból az uhut még fiatalon befogják, röptetőkben tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült béklyót tesznek. Melegvérű állatokkal – hetente legalább kétszer – etetik. Veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözőképpen jelez. Így a varjút, szarkát, vércsét ide-oda tipegéssel, tollainak borzolgatásával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot és az ölyvet is, csakhogy fejét vállai közé húzva, csőrével pedig kelepelve; a nagy sast pedig ülőkéjéről leugorva a földön várja, sőt még hátára is fekszik, hatalmas karmaival védve testét. Ha azután az uhuval vadászni akarnak, akkor az erdő kiszögellésein, a nyílt mezőn bagolykunyhót építenek a vadásznak. A gödröt azután befedik kilövőrésekkel ellátott fatetővel és földdel úgy, hogy az egésznek kívülről földhányás alakja legyen. A kunyhó előtt 20-30 méternyire erősen oldalt hajló ágat ásnak a földbe ülőkének az uhu számára, s végül ettől mintegy 10 méternyire leszállásra alkalmas fát raknak az uhura lecsapó madarak számára. A vadászatnál az uhut egyszerűen az ülőkéhez kötik, a vadász pedig a kunyhóba húzódva várja a ragadozó madarak érkezését. A vadászatra különösen a kora tavasz és az ősz, a ragadozó madarak vándorlási ideje alkalmas.
Érdekességek
A népszerű magyar rajzfilmsorozat, a Dr. Bubó főszereplője is egy uhu bagoly, erre utal a latinból kölcsönzött neve is.
Rendkívül érzékenyek élőhelyük, környezetük változásaira. Ha kevesebb a táplálék, egyből csökken a párzási kedvük, így a költési időszak is késik.
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft, hazai állománya 40 párra tehető. Elsősorban középhegységeink sziklafalain, elhagyatott kőbányáiban fészkel. Legerősebb állománya a Zempléni-hegység térségében található, ezen kívül a Börzsönyben, a Mátra peremén, a Bükkben, Aggteleken, a Cserhát keleti részén, a Pilisben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, Békés megyében és Szatmár-Beregben költ egy-egy pár.
Kizárólag éjszakai aktivitású bagolyfaj, a nappalt sziklaüregekben és sziklapárkányokon tölti. Zsákmányállatai rágcsálók, nyúlfiak és sünök. Állománya a sikeres természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően növekvőben van.
Állatkertekben gyakori fajnak számít, Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben és a Pécsi Állatkertben mutatnak be uhut (általában nem a hazai, hanem a koreai alfaját).
Vadászat uhuval
Megfigyelték, hogy más ragadozó madarak hihetetlen szenvedéllyel támadnak az uhura, ha felfedezik. Ezért uhut használntak vadászatra. A baglyot csaliként alkalmazták. E célból az uhut még fiatalon befogják, röptetőkben tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült béklyót tesznek. Melegvérű állatokkal – hetente legalább kétszer – etetik. Veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözőképpen jelez. Így a varjút, szarkát, vércsét ide-oda tipegéssel, tollainak borzolgatásával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot és az ölyvet is, csakhogy fejét vállai közé húzva, csőrével pedig kelepelve; a nagy sast pedig ülőkéjéről leugorva a földön várja, sőt még hátára is fekszik, hatalmas karmaival védve testét. Ha azután az uhuval vadászni akarnak, akkor az erdő kiszögellésein, a nyílt mezőn bagolykunyhót építenek a vadásznak. A gödröt azután befedik kilövőrésekkel ellátott fatetővel és földdel úgy, hogy az egésznek kívülről földhányás alakja legyen. A kunyhó előtt 20-30 méternyire erősen oldalt hajló ágat ásnak a földbe ülőkének az uhu számára, s végül ettől mintegy 10 méternyire leszállásra alkalmas fát raknak az uhura lecsapó madarak számára. A vadászatnál az uhut egyszerűen az ülőkéhez kötik, a vadász pedig a kunyhóba húzódva várja a ragadozó madarak érkezését. A vadászatra különösen a kora tavasz és az ősz, a ragadozó madarak vándorlási ideje alkalmas.
Érdekességek
A népszerű magyar rajzfilmsorozat, a Dr. Bubó főszereplője is egy uhu bagoly, erre utal a latinból kölcsönzött neve is.
Forrás:
wikipedia
wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése