Érdekességek madarainkról: A baglyok
1. Tudta? Magyarországon 12 bagolyfaj fordul elő
A leggyakoribb hazai költőfajok az erdei fülesbagoly (Asio otus), a macskabagoly (Strix aluco), a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua). Ritkább fészkelők az uhu (Bubo bubo), a füleskuvik (Otus scops), a réti fülesbagoly (Asio flammeus) és az uráli bagoly (Strix uralensis), valamint néhány nagyon ritkán előforduló faj (pl. törpekuvik).
Macskabagoly tojás
A baglyok a ragadozó madarak egy különleges, markáns küllemi jegyeket hordozó csoportja. Számos érdekes tulajdonsággal rendelkeznek: az egyik, hogy nem építenek fészket, hanem más madarakét foglalják el (erdei fülesbagoly), sziklamélyedésben (uhu), fa odvában költenek (macskabagoly). Utóbbiak még fészekanyagot sem hordanak, a puszta sziklára, odú aljára rakják a tojásokat. Az éveken keresztül használt költőhelyen az etetéskor behordott rágcsálók maradványai alkothatják a bélelést.
Uhu tojás
3. Tudta? A réti fülesbagoly földön fészkel
A réti fülesbagoly a nagy síkságok madara, ehhez minden téren alkalmazkodott. Mivel az ilyen területeken gyakran egyáltalán nincs fa, ez a bagoly a földre rakja a fészkét. Ő az egyedüli bagoly, aki aktívan készíti el fészkét, bár nagy túlzásokba nem esik ezen a téren. A földön fészkelés egyébként nem egyedülálló a ragadozóknál, a tundra madara, a hóbagoly is (kényszerből) ezt a fészekrakási formát alkalmazza.
4. Tudta? A baglyok nappal is tökéletesen látnak
Bár a baglyok alapvetően éjszakai madarak, érzékszerveik nappal is kiválóan működnek. A hazánkban költő fajok nappal szunyókálnak (szeretnek reggeli fényben napozni) és csak szürkületkor válnak aktívvá (idomított baglyok minden további nélkül „dolgoznak” nappali fénynél is). Észak-Európában viszont kénytelenek nappali fényviszonyok mellett is zsákmányt szerezni, hiszen a nyári időszakban a nap folyamatosan az égen van. A baglyok legfontosabb érzékszerve azonban nem a szem, amit esetleg zavarhat a nappali fény, hanem a hallásukkal tájékozódnak. A baglyok fülnyílása óriási, ráadásul aszimmetrikusan helyezkedik el a fej két oldalán. Ennek segítségével milliméter pontosan be tudják határolni, hol mozog a préda. A szakállas bagoly a tajgaövezet madara, táplálékállatai télen a hó alatt mozognak és táplálkoznak. A látásával nem sokra menne, ha meg akarná fogni őket, kiváló hallása nélkül biztosan éhen halna.
5. Tudta? A kuvikot régen halálmadárként üldözték
A kuvik a tanyák madara. A régi, falusi környezet, ahol minden portán nyüzsögtek az állatok, ideális fészkelési feltételeket nyújtott neki. Ezek a kistermetű madarak a rágcsálók mellett nagy mennyiségben fogyasztanak rovarokat. Jól ismert, hogy a nagy teljesítményű lámpák éjszaka milyen vonzó hatással vannak a rovarokra. Ezt manapság is kihasználják az éjszaka vadászó állatok: gyakran látni denevéreket az ilyen lámpák körül, de még a varangyok is sűrűn látogatják a lepottyanó rovarok által nyújtott ingyen konyhát. Régen azonban éjszaka csak azokban a házakban világítottak a petróleumlámpák, ahol beteget ápoltak. Az ablak fénye által vonzott rovarokra odarepültek a baglyok, az emberek pedig tévesen összekapcsolták a véletlen egybeeséseket: ha megjelenik a bagoly, akkor ott hamarosan meghal valaki. Ártatlan madaraknak ez lett a veszte, évszázadokon keresztül halálhozóként üldözték őket, pedig ha ismerték volna az összefüggéseket és a kis bagoly hasznosságát, bizonyára másként néztek volna a kuvikra.
Jól ismert folyamat, hogy a természetes élőhelyek szűkülésével fajok eltűnnek, vagy alkalmazkodnak az új környezethez. A madarak esetében is számos példát láthatunk arra, hogyan válnak városlakókká pl. a feketerigók, vörösbegyek, cinegék. Kevésbé feltűnő, de a baglyok között is vannak olyan fajok, amelyek jól feltalálják magukat az emberlakta környezetben. Az erdei fülesbagoly főleg télen húzódik lakott települések közelébe, amikor csapatosan töltik a nappalt egy-egy örökzöld facsoportban. A nyílt területek közelében lévő parkokban azonban nem ritka, hogy a fiókáikat is felnevelik egy-egy szarkafészekben. Történt már extrém fészkelés is, amikor is egy panellakás virágládájában rakta le tojásait egy fülesbagoly és sikeresen ki is repítette fiókáit. A másik városlakó a macskabagoly, Budapesten is jól ismertek a Margit-szigeten költő példányok. A macskabagoly nagyon ragaszkodik fészkelő helyéhez, így ha ismerjük azt, rendszeresen megfigyelhetjük ott akár nappal is, amint az odú bejáratában sütteti magát a napon.
Öreg macskabagoly
7. Tudta? A köpetek vizsgálatából kiderül, mivel táplálkoznak a baglyok
A baglyokról köztudott, hogy táplálékuk emészthetetlen részeit, a csontokat és a szőrt kis gombócok formájában visszaöklendezik. Ezek vizsgálatával megállapítható, mivel táplálkoznak, de a környék kisemlős faunájába is bepillantást nyerhetünk. (Sok esetben kerültek meg olyan ritka fajok köpetekből, mint pl. a patkányfejű pocok). Ilyen vizsgálatokat magam is végeztem, meglehetősen érdekes és izgalmas tevékenység volt. A vizsgálatkor a köpetekben lévő koponyamaradványokat (rovaroknál kitin, madaraknál toll is) kell megkeresni, a csonttani bélyegek alapján (pl.fogazat) lehet meghatározni a fajokat. Nagy különbségek mutatkoznak az egyes fajok között, de az évszak vagy az élőhely függvényében is változhat a táplálékbázis. Az erdei fülesbagoly nyílt területeken, kaszálókon, mezőgazdasági területeken vadászik, fő tápláléka a mezei pocok. A rovarevő cickányok a gyöngybagoly táplálékából kerülnek elő leggyakrabban, a kuviknak és a füleskuviknak jelentős a rovarfogyasztása. Az egyik legváltozatosabb táplálékbázisa a macskabagolynak van. A kisrágcsálók mellett a patkányokat, denevéreket, peléket is elfogyasztja, télen pedig jelentős számban zsákmányol madarakat, sőt elkapja más baglyok frissen kirepült fiókáit is!
8. Tudta? Az uhut az angolok sasbagolynak hívják
A legnagyobb hazai bagolyfaj, az uhu kemény ragadozó.
Tudományos neve (Bubo bubo) szolgáltatta az egyik legnépszerűbb
rajzfilm figura, Dr. Bubó nevét. Az uhu hangutánzó név, tavasszal a hím
madár kiáltását hallhatjuk így. Beszédes azonban angol neve, az ”Eagle
Owl”, ami sasbaglyot jelent. Gyakorlatilag mindent elfog, amit képes
legyűrni, találtak már rókát is a fészkében, de vannak párok, amelyek
más bagolyfiókákkal etették fiókáikat. Leggyakrabban elhagyott
bányákban, sziklafalak üregeiben költ. Érdekes, hogy újabban egyre
gyakrabban kerülnek elő olyan párok, amelyek gémtelepek közelében
költenek. Itt persze nem kell messzire menni a szülőknek ahhoz, hogy a
kicsinyeik jóllakjanak.
9. Tudta? Az uhu a sünt is elkapjaAz egyetlen ragadozó, amelyik rendszeresen fogyaszt sünt, az uhu. Hatalmas lábával kifordítja a sünöket és úgy falja fel, a tüskés bőrök pedig ott maradnak a helyszínen. Ha egy bánya közelében kifordított sünbőrökre bukkanunk, biztosak lehetünk abban, hogy a közelben uhu költ.
10. Tudta? A baglyok fiókanevelésüket a táplálék mennyiségéhez igazítják
A fiókanevelésbe a baglyoknál több szabályozó pont is beépült az évezredek során. A lerakott tojások száma attól függ, hogy adott évben milyen táplálékmennyiség állt a szülők rendelkezésére. Bő esztendőkben a felnőtt madarak jó kondícióban állnak neki a költésnek, ilyenkor pl. a gyöngybagoly akár 6-7 tojást is rakhat. Szűkös évben viszont a tojásrakás teljesen elmaradhat, így abban az évben nem nevelnek fiókákat. Olyan is előfordulhat, hogy a sok tojás lerakása után kedvezőtlenek lesznek a feltételek a fiókák felneveléséhez. Ilyenkor lép be a következő önszabályozó lépés. A legtöbb madárnál az összes tojás lerakása után kezdődik a kotlás, így a tojásból a fiókák nagyjából egy időben kelnek ki. A baglyoknál ez nem így van. Már az első tojás lerakása után kotlani kezdenek, így a kelés elhúzódik, a fiókák olyanok lesznek, mint az orgonasípok. Ha van bőven táplálék, akkor felnő az összes fióka, ha viszont nincs, akkor csak a legerősebbek jutnak elegendő táplálékhoz, a kisebbek elpusztulnak… és ők is táplálékként végzik.
11. Tudta? Az erdei fülesbagoly fiókái korán kimászkálnak a fészekből
A bagolyfiókák jóval a röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből és szétkóborolnak. A szülők az önállóság eléréséig tovább etetik őket, a szétmászkált fiókák hívóhanggal jelzik, merre vannak. Gyakran megesik, hogy a kis madarak leesnek a fáról, de ez hozzátartozik az önállósodásukhoz. Sajnos sok ilyen lepottyant fiókát összeszednek jó szándékú emberek, pedig ilyenkor maximum az a teendő, hogy fel kell tenni őket egy közeli fára. Megjegyzem, a bagolyfiókák nagyon esetlennek tűnnek, valószínűleg ez a tény is ösztönözheti arra a megtalálókat, hogy segítsenek rajtuk.
12. Tudta? Az uráli bagoly fészkét csak védő felszerelésben lehet megközelíteni
A nagytestű uráli bagoly Magyarországon főleg a Zemplén-hegységben fordul elő, állománya erősen változik a táplálék függvényében. Főleg más, nagytestű madarak gallyfészkeiben költ, de nagyon jól telepíthető mesterséges odúkkal is.
Ragadozó madarak esetében rendszeresen gyűrűznek fiókákat, mivel a felnőtt madarakat körülményes befogni és jelölni. Réti sas, egerészölyv és más ragadozó fiókáinak gyűrűzésénél minden előkészület nélkül megközelíthető a fészek, a fiókák védekezésére kell csak leginkább számítani, a szülők a közelből követik az eseményeket. Az uráli bagolynál azonban nem ez a helyzet. Védősisak és bőrkabát nélkül könnyelműség lenne megközelíteni a fészket, az öreg madarak ugyanis komoly támadásba lendülnek a betolakodóval szemben. A fejre és a hátra támadnak, olyan szögből, amit nehéz kontrollálni. A támadások annyira hevesek lehetnek, hogy még a védőruházatban is kárt tesznek.
Forrás:
http://kapanyel.reblog.hu/erdekessegek-madarainkrol-a-baglyok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése