Erdei fülesbagoly

Természetvédelmi státusz

Nem fenyegetett

Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft

 

Rendszertani besorolás

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)

Család: Bagolyfélék (Strigidae)

Alcsalád: Asioninae

Nem: Asio

Faj: A. otus

 

Tudományos név

Asio otus

(Linnaeus, 1758) 

 

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.

 

Előfordulása

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Olyan tűlevelű erdőkben, amelyek nyílt területtel határosak, ahová vadászni járhat. Kedvelt élőhelye a mozaikosan erdővel és szántókkal, valamint kaszálókkal, legelőkkel tarkított vidékek. Nyílt területek közötti erdőkben, szántóföldek közé ékelt ligetekben, tanyákon, ritkábban érintetlen fasorokban, továbbá nagyobb városi parkokban, valamint telepített erdei- és fekete fenyvesekben költ. Az utóbbi években urbanizálódása is tapasztalható, a megfigyelések szerint egyre gyakrabban költ városokban. A mérsékelt klímájú területeken lakók egész évben élőhelyükön maradnak, míg a zordabb klímájú területeken élők a tél beállta előtt délebbre vonulnak.

 

Kárpát-medencei előfordulása
Leggyakoribb bagolyfajunk. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló állomány. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Állandó madár, télire az állomány fel is szaporodik, északabbról is érkeznek egyedek. 

Alfajai
-Asio otus canariensis – Kanári-szigetek (2.)
-Asio otus otus – Európa és Ázsia (1.)
-Asio otus tuftsi (4.)
-Asio otus wilsonianus – Észak-Amerika (3.)

Megjelenése
Közepes nagyságú bagoly, tollfülei hosszúak, testhossza 30-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. Hallását is kitűnően felhasználja vadászatkor. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.

Életmódja
Kizárólag éjszaka vadászik. Ragadozó madár. Táplálékának típusa idénytől és területtől függ, leginkább rágcsálókat, esetenként madarakat és rovarokat is fogyaszt. Napközben sűrű ágak közé rejtőzik el. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog. Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti. Gyakran ütik el éjjel az autók. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.

Hangja
Tavaszi nyári esték jellemző hangjainak egyike, amikor a kis baglyok éhesek és táplálékot kérnek háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. A fészket még röpképességük elérése előtt elhagyják és a környéken szétszóródva, panaszos, síró hangon kérik szüleiktől a táplálékot. A fiókák hangos, elnyújtott, panaszos és magas „pí-í” eleségkérő hangja akár egy km-ről is hallható. Az erdei fülesbagoly fiókái vijjognak egész este. A kirepült fiatalok a fák koronájában sajátos síró hangon kérik az eleséget. Májustól egészen augusztus végéig lehet őket hallani.

Szaporodása

A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korában kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az elhagyatott varjúfészkeket. Továbbá sok esetben költ szarkafészekben, főleg olyan területeken, ahol a vetési varjú állománya alacsonyabb. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket. A fészekből akár el is zavarja a tulajdonost. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekaljában 3-5 fehér tojás található, amit március második felében vagy április elején rak le. A fészekalj pusztulása esetén költ később is. Ha bő az élelem, akár 4-6 tojásból is állhat a fészekalj. Ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. Késő este azért kijön a fészekből a tollait rendbe szedni. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot. A fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki. Fiókái kicsi koruktól fogva elevenek. Háromhetesen hagyják el a fészket és a közeli fákon üldögélnek. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Ebben az időszakban a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv). Egy hónapos koruk után tudnak repülni és szüleik egész önállósodásukig etetik őket. Fiókái fészeklakók. Szigorúan védett madár!!!!
Fontos még megemlíteni, hogy a tojó az első tojás lerakását követően azonnal elkezdi a kotlást, így a fiókák között rendre egy napos korkülönbség van.

Egyéb (+3)
-Az utóbbi időben fokozódó problémát jelent az erdei fülesbagoly számára a közúti közlekedés, hisz jelentős mértékben lesznek gázolás áldozatai. Elsősorban a téli időszak kritikus, mikor az utak környékén vadásznak a szétszóródott magvakkal táplálkozó rágcsálókra. Szerbiában fokozottan védett faj.

-Az erdei fülesbagoly jól látható tollfülének semmi köze a halláshoz, az csak dísz. Füle a szeme mellett található, a tollak alatt, óriási, félhold alakú fülnyílással. Belső szerkezete aszimmetrikus, ezért a hang irányát és távolságát is fel tudják mérni, nagyon pontosan bemérik a motoszkáló egeret, és el is kapják. 

-A kisbaglyok nagyon ügyes mászók, aztán elrejtőznek. Viszont, nem mindegyiküknek sikerül az elrejtőzés, ilyenkor lelik fel őket az emberek. A madármentő állomásokra és állatkertekbe jelenleg igen sok bagolyfióka kerül be. A szakember hangsúlyozta, ne fogjuk be, és ne fogdossuk össze a fiókákat. Ha például találunk egy erdei fülesbagoly-fiókát a földön, az nagyra borzolja magát, kattog a csőrével, igyekszik ijesztőnek látszani. Ne ijedjünk meg, hanem óvatosan nyúljunk alá, és tegyük fel egy magasabb ágra, ahol este a szülei megtalálják.

Forrás:

wikipedia
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-asiotu
https://segits.be/allathatarozo/madarak/44-erdei-fulesbagoly.html
http://arcus.org.rs/hun/az-erdei-fulesbagoly-asio-otus/
http://vadaszlap.hu/2015/05/27/koborlo-fulesbaglyok/
https://baglyokrol.blogspot.hu/