Baglyok: Karvalybagoly

Természetvédelmi státusz

Nem fenyegetett

Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft

Rendszertani besorolás

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)

Család: Bagolyfélék (Strigidae)

Alcsalád: Surniinae

Nem: Surnia

Faj: S. ulula

Tudományos név

Surnia ulula
(Linnaeus, 1758)

A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.

Előfordulása

Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikáig fészkel.Tűlevelű tajgákon, erdős tundrákon és a lomberdőkben is megtalálható. Kedveli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni. Gyakran ül ki száraz fák, oszlopok csúcsára, ahonnan zsákmányát lesi. Ősszel időnként nagyobb egyedszámban a tajga déli részére húzódnak, egészen kivételes esetekben Közép-Európába is eljuthatnak egyedei.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg.

A karvalybagoly tartománya

Alfajai

karvalybagoly (Surnia ulula ulula) – Eurázsia északi része

Tien-San-i karvalybagoly (Surnia ulula tianschanica) – Tien-san hegység

sólyombagoly (Surnia ulula caparoch) – Észak-Amerika

Megjelenése

Kistermetű bagoly, nevét a karvalyszerű mellmintázatáról kapta. Testhosszúsága 36-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74-81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. Jellemző a széles, alacsony fej, lapos homlok és keskeny arc, elég hosszú, aránylag hegyes szárny, amelynek harmadik evezője a leghosszabb, és a hosszú, ékalakú farok. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik. Megjelenése sólyomszerű. Csőre rövid, erős éle kissé kikanyarított. A lábak az ujjakig tollasok, az utóbbiak rövidek és éles karmokkal fegyverzettek. Szeme nagy. Szeme sötét kénsárga, csőre piszkos viaszsárga, hegyén szarufekete. Tollazata dús, lágy és fénylő, de sokkal simulékonyabb, mint a legtöbb éjjeli bagolyé.

Életmódja

Részben nappali aktivitású. Költési időben főleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakat is. Darabszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagyszámban kóborol.

Szaporodása

Fészket nem épít, általában kikorhadt fák üregeibe, csonkolt ágtörések helyén, fekete harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Évente egyszer költ. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hetes koruk után tudnak.