Baglyok: Füleskuvik

Természetvédelmi státusz

Nem fenyegetett

Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft

Rendszertani besorolás

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)

Család: Bagolyfélék (Strigidae)

Alcsalád: Striginae

Nem: Otus
Pennant, 1769

Faj: O. scops

Tudományos név

Otus scops
(Linnaeus, 1758)

Szinonimák

Strix scops Linnaeus, 1758

A füleskuvik (Otus scops) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Alapvetően a meleg vidékeket kedveli. A sűrű, zárt, nagy kiterjedésű erdőket elkerüli. Az alföldi, dombsági mozaikos területek fészkelője. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik. Télen Afrikában költözik. Az utóbbi években csökkent az állománya. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.

Kárpát-medencei előfordulása

Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Magyarországon kis számban, de rendszeres fészkelő. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat.

Az elterjedési területe

Alfajai

európai füleskuvik (Otus scops scops) – Európa, Nyugat-Szibéria

krétai füleskuvik (Otus scops cycladum) – Kükládok és Kréta

ciprusi füleskuvik (Otus scops cyprius) – Ciprus, Közel-Kelet

mallorcai füleskuvik (Otus scops mallorcae) – Baleár-szigetek

szibériai füleskuvik (Otus scops pulchellus) – Szibéria, a Bajkál-tóig

turáni füleskuvik (Otus scops turanicus) – Közép-Ázsia, Pakisztántól keleltre

Otus scops vincii

Megjelenése

Kis termetű. Testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik 79-93 gramm között. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat. A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Tollfüleit nyugalmi állapotban lelapítja. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg.

Életmódja

Éjjel aktív. Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár. Napközben a fákon pihennek, sávozott tollruhájuk jól rejti őket az ágak között. Veszély esetén megdermednek, tollfülüket kihegyezik, és igyekeznek minél jobban beleolvadni a környezetükbe. A meleg és száraz élőhelyeket kedvelik. Egyenletes szárnycsapásokkal gyorsan repülnek. A nyílt térségeken vadásznak. Többnyire egy leshelyről csapnak le, és kiszemelt zsákmányukat lábaikkal ragadják meg. Előfordul, hogy éjszakai lepkéket kapnak el a levegőben. Költés idején a hímek is nappal vadásznak. A tojók kotlanak vagy őrzik a fiókákat.

Hangja
Rendszerint egész májusban szól, legintenzívebben este 8-9 és hajnali 2 óra között. Június elején is lehet még hallani, de június végétől már nagyon ritkán. Meleg, tavaszi és nyári éjszakákon órákon át ismételgeti vékony, huhogásra cseppet sem emlékeztető hangját.

Szaporodása
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május-július közötti időszakra esik. Évente egyszer költ, de az első fészekalj elpusztulása esetén pótköltésbe kezdhet. A fészekaljban 3-6 fehér tojás található, ezeken a tojó 24-28 napig kotlik, eközben a hím vadászik a családnak. Csak a tojó kotlik. A kirepülés 21-29 nap múlva következik be, de a szülők még 40-50 napig segítenek a fiókáknak a vadászatban.

Egyéb
Meleg, nyári éjszakákon órákon át ismételgeti vékony, huhogásra cseppet sem emlékeztető hangját. Ezt a hangot viszonylag könnyű utánozni, és ha megtanulod, az apró kuvik felfigyel rád, és néha egészen közelre merészkedik. Azon kevés madárfajok közé tartozik, akiket odahívhatsz magadhoz némi ügyességgel.