Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
 |
| Hóbagoly a bristoli állatkertben |
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Alosztály: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Bubo
Faj: B. scandiaca
Tudományos név
Bubo scandiaca
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
-Strix nyctea Linnaeus, 1758
-Nyctea scandiaca (Linnaeus, 1758)
-Bubo scandiaca (Linnaeus, 1758)
2002-ig a Nyctea nemhez tartozott, melynek egyetlen képviselője volt. Taxonómiailag eléggé izolált fajnak tartották, bár az uhufajokkal való közeli rokonságát már régóta tudták a rendszerezők.
A 2002-ben lefolytatott molekulabiológiai vizsgálatok kiderítették, hogy valójában a Bubo nemhez tartozik. A nemen belül legközelebbi rokon fajai az amerikai uhu (Bubo virginianus) és a Magellán-uhu (Bubo magellanicus). (Néhány régebbi rendszer még a régi Nyctea scandiaca alakot használja.)
Külső megjelenésében az uhufajoktól főleg a fehér tollazatával és a tollakkal borított csüdjével és lábujjaival különbözik. Ezek a bélyegek a sarkvidéki klímához és élőhelyhez való alkalmazkodás folyamán alakultak ki a fajnál.
Előfordulása, élőhelye
A bagolyfélék családjából a hóbagoly él a legészakabbra és az egyetlen faj a családból, amelyik a tajgaövnél északabbra költ.
Az északi-sarkkör területén költ cirkumpolárisan, Izlandtól és Skandináviától keletre Kelet-Szibériáig, valamint Alaszkában, Kanadában és Grönlandon is. Költőterületének legdélibb pontja Norvégia magashegységi területein van. 1967 és 1975 között a Shetland-szigeteken is költött.
Elterjedési területén belül olykor jelentős mértékben vándorol, ott költ, ahol kellő mennyiségű táplálékot talál. Elsősorban fő táplálékállatainak, a lemmingek mennyiségének függvényében fordul elő egy adott területen.
Állandó jelleggel nem vonul, de különösen hideg, hóban gazdag teleken, vagy ha lemmingek populációja a gradáció után összeomlik délebbre vándorolhat. Elsősorban a fiatal, még párba nem állt madarak elég kóborló természetűek. Időnként előfordulhatnak kóborló egyedei Oroszország középső részén, Közép-Ázsiában, Mandzsúriában vagy az Amerikai Egyesült Államok északi tagállamaiban is. Néha egy-egy egyed Közép-Európában is feltűnik, de sosem maradnak tartósan ennyire délre a költőterületektől.
Gyér növényzetű, nyílt területeken, tundrán, füves, lápos területeken fordul elő, az erdős élőhelyeket többnyire elkerüli.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendkívül ritka kóboról. Ritka téli vendég, amely ez ideig csak alig néhányszor fordult elő. 1837-ben Petényi fedezte fel a Zólyommegyei Prasiván; 1860 március 27-én Ung megyéből került egy példány a Nemzeti Múzeumba, ugyanide került az 1891 nov. 3-án Újszász mellett kézre került példány. Azóta nem mutatkozott egészen 1920-ig, amikor január 24-én az ung megyei Nagykapos mellett fogtak egyet.
A zöld színű terület a nyári szálláshelye, a kék színű a téli tartózkodási helye.
MegjelenéseMéretben majdnem eléri az uhu (Bubo bubo) nagyságát. A kifejlett egyedek testhossza 52-70 centiméter, szárnyfesztávolsága 126-145 centiméter. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím. A hím egyedek 52-64 centiméter hosszúak, míg a tojók 59-70 centiméteresek is lehetnek. A testtömeg alakulása is hasonló a két ivarnál. A kifejlett hóbaglyok tömege 0,7-2,95 kilogramm közötti. A kisebb testű hímek tömege 700-2500 gramm, míg a testesebb tojók 780-2950 gramm tömegűek.
A hím tollazata majdnem teljesen fehér. A tojó tollazata fehér, sötéten mintázva, ami jó álca költéskor. A fiókák tollazata szürke színű.
A hóbagoly a tundrán gyönyörű látvány. Nappal vakító színezetétől és jelentékeny nagyságától egészen eltekintve rövid, széles, erősen kerekített szárnyai oly határozottan kitüntetik, hogy a fajazonosságra vonatkozólag nem lehetünk kétségben. Nappal és éjjel egyaránt repül.
Feje - mint minden bagolyfajé - kerek. Fekete csőrének tövét sűrűn beborítják az apró pehelytollak. Szemei sárga színűek.
Lábait egészen a lábujjakig sűrű, fehér tollazat borítja. Ezzel a tollazattal mintegy hócipő szerűen védi lábait a hideg ellen, miközben a havon ül.
Hangja
A hóbagoly a költési időszakon kívül nagyon hallgatag madár. A párkeresés során a hímek elég hangosak. Főleg egy hangos, érdes hangzású károgáshoz hasonló hangot és egy mély hangzású "hu" hangot adnak ki, mely a tojókat hívja és a revír foglaltságát is jelzi a többi hím egyed felé. Ezen hívóhangot a tundrán több kilométeres távolságból is hallani lehet. A párkeresési időszak alatt a tojó is ad ki olykor károgó jellegű hangot, de ez mindig jóval halkabb, mint a hímek kiáltása.
Ezeken kívül többféle hang is szerepel a hóbagoly hangrepertoárjában. A fiókák sziszegő hangon követelik az ételt a szülőktől. A szülők kotkodácsolásra emlékeztető hangon hívják fel a veszélyre a fiókák figyelmét és hangos hangon kiáltoznak, ha költés közben zavarják meg őket.
Hím hóbagoly
ÉletmódjaÉjszakai ragadozómadárként elsősorban szürkületkor, de ritkábban nappal is vadászik. Többnyire magányosan él. A szaporodási időben erőteljesen territoriálisak, a területüket a hímek hangjelzéssel és fenyegető testtartással védelmezik vetélytársaikkal szemben. A territórium nagysága a területen fellelhető táplálékmennyiségtől függ. A hóbagoly elterjedési területének nagy részén költözőmadár, télen a hideg északi területekről délebbre vándorol. Természetes ellenségei a rókák, szürke farkasok és a nagy termetű ragadozómadarak.
A hóbagoly ragadozó, táplálékát elsősorban kis termetű rágcsálók (például lemmingek, egerek, patkányok, mókusok és egyebek) alkotják, de elkapja a nagyobb termetű nyulakat is. A nála kisebb termetű madarak sincsenek biztonságban tőle, hiszen a fácánokat, alpesi hófajdokat, récéket, ludakat, sirályokat és énekesmadarakat is elfogyasztja. Alkalmanként halat is zsákmányol, de nem veti meg a dögöt sem. Vadászat során egy nyílt terület legmagasabb pontján várakozik a közelben felbukkanó prédára. Lényegében teljes vadászterületét belátja egy helyben ülve, hiszen fejét 270°-ban képes körbe fordítani. Egyben nyelik le a prédát. A nem emészthető csontokat, szőrt, tollazatot nagyméretű, hengeres köpet formájában öklendezi vissza.
Elkerülhetetlen veszély esetén minden más baglyot felülmúl bátorságban. A kutyákat, Schrader megfigyelése szerint, nagy hevességgel támadja meg és mint a sólyom, úgy vág le reájuk.
Tojó hóbagoly
SzaporodásaNincs rá bizonyíték, hogy a párok a költési időszak után együtt maradnak. Kétévesen lesz ivarérett, a költési időszak májustól szeptember közepéig tart, a pontos idejét a táplálék bősége határozza meg.
A hím az udvarlás során előbb egy "légi bemutatót" tart, gyakran zsákmánnyal a csőrében vagy a karmai között. Majd a földre leszállva folytatja a násztáncot, melynek végén zsákmányát a nőstény elé helyezi. Ritkán előfordul az is, hogy a zsákmányt repülés közben adja át a tojónak. A hím által foglalt territóriumban a nőstény választja ki a fészek helyét, mely valamilyen kisebb magaslat, dombocska. A nőstény ennek a kis magaslatnak a felszínén kis mélyedést kapar, és ebbe rakja tojásait anélkül, hogy bármivel kibélelné.
A tojó 3-11 sima, csillogóan fehér tojást rak, melyen 32-34 napot ül. A tojó az első tojás lerakása után már ül a tojásokon. A kikelt fiókákról mindkét szülő gondoskodik. Azokban az években, amikor kevés a zsákmányállat, a hóbagoly lemond a költésről, és nem nevel utódokat.
A fiókák körülbelül 25 nap után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban kezdenek el saját maguk vadászni. Fiókáit agresszívan védi, még az emberre is képes rátámadni a saját vadászterületén belül.
Szabadon 15 évet él, de fogságban elérte a 28 évet is.
A hóbagoly populációja stabilnak tűnik, a becslések szerint a vadon élő állománya mintegy 290 000 egyedre tehető. Az ember vadászik rá húsáért, valamint trófeájáért is. A hóbaglyokat gyakran éri baleset az emberi tevékenységekből adódóan, elütik őket, illetve magasfeszültségű vezetékeknek repülnek.
Korábban Kanadában a telelőterületen nagyszámú egyedet lőttek le, elsősorban trófea céljából. Ma ott hivatalosan védett faj, de illegális kilövések kis számban, de olykor ma is előfordulnak. Alaszkában és Kanadában a sűrűbben lakott részeken elég gyakori a tehergépjárművekkel való ütközés. Ez azonban lényegesen nem befolyásolja a faj adott régióban élő állományát. Skandináviában egy enyhén fogyatkozó trend figyelhető meg a hóbagoly állományában, ami részben a klímaváltozásra vezethető vissza, részben pedig az élőhelyeken a fokozódó emberi zavarással lehet összefüggésben.
A fajt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „nem veszélyeztetett” kategóriába sorolja. A fenti veszélyforrások ellenére elterjedési területe óriási és még nagyon sok ember által alig háborgatott részei vannak, ahol a faj biztonságban élhet.
Hóbagoly az állatkertekben
A hóbaglyok a sarkvidékek élővilágának egyik leggyakoribb képviselői az állatkertekben, mint az egyetlen bagolyfaj, mely az arktikus körülményekhez alkalmazkodott. Az állatkerti ismeretterjesztésben a nappali életmódhoz való alkalmazkodása révén tölt be fontos szerepet, mely a legtöbb bagolyfajtól megkülönbözteti. Az európai állatkertekben az egyik leggyakrabban látható bagolyfaj, Magyarországon is több helyen találkozhatunk vele: így a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben és a Győri állatkertben is látható.
A hideg sarkkörben élő madarak remek alkalmazkodó képességgel rendelkeznek. Ez alól a hóbagoly sem kivétel. Külseje egyik legjobb alkalmazkodási „képessége”, ami segít neki beolvadni a környezetébe és „elrejti” őt a ragadozók elől. Sűrű tollazata és tollas lába segít túlélnie a nagy fagyokat. Ez ismét jó alkalmazkodási tényező, figyelembe véve azt, hogy a hóbagoly szeret odvakban lakni. Más alkalmazkodási tényező: nagy szemei a jobb látás érdekében, éles karmok a vadászathoz, fogazott karmok a verekedéshez stb.
Érdekesség
-Első osztályozás 1758-ban Carolus Linnaeus által készült.
-Nevezik még sarki-, nagy fehér- és nappali bagolynak is.
-A hóbagolyról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
-Hóbagoly a gúnyneve Boross Péter volt miniszterelnöknek.
-Hedvig, Harry Potter baglya egy hóbagoly J. K. Rowling regénysorozatában.
-Jules Verne Fekete Indiák című regényében Silfaxot egy megszelídített hóbagoly segítette munkájában.
-Québec kanadai tartomány hivatalos madara.
wikipedia
http://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/tudnivalok-a-hobagolyrol/4181/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése